Az inkák jóslata szerint 2012-ben eljön a világvége. Ez a teória mostanában előtérbe került, kiváltképp, hogy John Cusack főszereplésével mozifilm is készült belőle, ami 2009 végén került a mozikba. Az ember első gondolata ugyebár, amikor meghallja a világvége szót az, hogy milyen rossz lesz nekünk. Ám félre a pesszimizmussal és a szűnni nem akaró sipákolással, lássuk, mit profitálhatunk az esetlegesen bekövetkező világvégéből:

• Hosszú törlesztésű banki hiteleinket vehetjük úgy, hogy ajándékba kaptuk. Ha eddig nincsenek ilyenek, akkor itt az idő, hogy vegyünk fel párat, amíg a gyanútlan banki szakemberek meg nem hallják a bekövetkező katasztrófa hírét.
• Nem kell törődnünk a fogyókúrával, erre a kis időre minek szenvedni, nem igaz?
• Radnai Péter nem követ el több hibát a Playboy főszerkesztő székében ülve.
• Győzike és Kozsó nem adnak ki több lemezt.
• Nincs több Kiszel Tünde, Donetella és a sztracsatella naptár!
• Végleg megoldódik a rasszizmus, a bűnözés, a munkanélküliség és az emberiség összes problémája.
• Mindenki egyenlő lesz (a földdel).
• Megszűnik a korrupció.
• Véget ér a H1N1 járvány.
• Kipróbálhatunk olyan sportokat, amiket sohasem mertünk, mint például kötél nélküli bungee jumping, tandemugrás négyemeletes panelházról, Provident.
• Nem kell félnünk többet a világvégétől.

Csak aztán vigyázzunk, nehogy úgy járjunk, hogy nyakunkba kasztunk minden lehetséges hitelt, vagy leugrunk a völgyhídról és kiderül, hogy a tudósok (és az inkák) elszámolták magukat és a világvége nem 2012-ben, hanem 3412-ben következik be. Mondjuk akkor már úgyis mindegy. :-D

Volt már szó itt a Facebook egyik népszerű játékáról a Restaurant City-ről. Ha te is elkezdtél játszani, de unalmassá vált a dolog a lassú fejlődés miatt, akkor ez a poszt neked íródott.

Találtam egy módszert arra, hogy felturbózzuk Gourmet pontjaink növekedését, s ehhez nincs szükségünk másra, mint a Mozilla Firefoxra és a Cheat Engine nevű programra. A videó bemutatja, hogy mit kell csinálnunk, de a biztonság kedvéért pontokba szedtem a műveletet.

1. Ha a fenti két program közül valamelyik hiányzik, töltsd le őket őket: Firefox 3.6 | Cheat Engine 5.6
2. Nyisd meg a programokat, a Firefoxban lépj be a Restaurant City-be.
3. A Cheat Engine-ben kattints rá az első ikonra, ami zölden és pirosan villog. (‘Select a process to open’)
4. A megjelenő listából keresd ki a Firefox.exe-t és kattints az ‘Open’-re.
5. Pipáld ki a Hex mezőt, majd válkaszd ki a legördülő menüből a ‘8bytes’-ot, alul pipáld be az ‘Also scan read-only memory’ mezőt és írd be a Hex mellé, hogy FFFFFFB8D02A0FF2. Kattints a ‘First Scan’ gombra.
6. A bal oldalon megjelenő eredményre kattints jobb egérgombbal, majd válaszd a ‘Disassemble this memory region’ opciót.
7. A megjelenő ablakban válaszd ki a videón látott értéket és jobb egér nyomása után válaszd a ‘Change register at this location’ opciót. A felugró ablakra válaszolj igennel.
8. A felugró ablakban pipáld ki az EAX nevezetű mezőt és értéknek adj meg 9999-et. Kattints az OK-ra és helyezd a programot a tálcára. Látni fogod, hogy a pontok rettentő sebességgel emelkedni fognak és percek alatt lépsz több szintet.

Személyes tapasztalatom a dologgal kapcsolatban, hogy két-három szintenként érdemes menteni, mert én kb. 15 szint lépése után elvesztettem a kapcsolatot az oldallal és elérhetetlenné vált a játék. Hogy ez most rendszerkarbantartás miatt volt, vagy én okoztam a leállást, azt nem tudom, de mindenesetre érdemes óvatosnak lenni. A videó elején a készítő mutatja, hogy 8-ból 8 alkalmazottja van, ezzel nem tudom, hogy arra akar-e célozni, hogy a csalás csak maximális foglalkoztatott alkalmazott számmal működik, vagy az elérhető maximummal. Nekem mindenesetre az összes lehetséges hely elérhetővé vált és be is voltak töltve, ezzel együtt nekem működött a módszer. Előnye, hogy minden szintlépésnél kapsz 1000 pénzt, úgyhogy még erre is jó a módszer.

Rihannáról megvan a véleményem. A karrierje kezdetén egy fiatal divatos csajszi volt, aki slágerzenét gyártott. Az első klipjeiben még jól is nézett ki. Aztán ahogy telt az idő lehetett látni rajta, hogy az egykor aranyos lányból egy producerek és stylistok által rángatott nő lett, aki klipről klipre más frizurával jelent meg, ami rendszerint borzalmas volt. A rajongók hűen utánozták kedvencüket, csak a probléma ott volt, hogy míg Rihanna Los Angelesben levágott hajjal szerepelt egy klipben, majd a következőben már fenékig érő haja volt, addig az érte rajongó lányok mondjuk Kazincbarcikán “úgy maradtak” az első klip után; a fodrászt még csak ki tudták fizetni, de hajhosszabbításra már nem tellett.

Most itt van az újabb őrület (legalábbis nekem új), a barbadosi énekesnő melltapasszal rögzített testszínű csőtopban és mikiegér hatású kevlarsisakkal borzolja  kedélyeket. A zenéről már nem is beszélek, itt már régen nem az a fontos…

(Az énekesnő új videója, a Rude Boy február 11-én debütál.)

Tegnap este műsorra került Hajdú Péter Frizbi című talk-show-ja. A StoryTV és az  ATV után ezúttal a tv2 képernyőjén beszélgetett a bulvárhős showman. A Heti Hetes konkurenciájaként emlegetett műsor szerintem elég szegényesre sikerült.

A műsor időpontja elég szerencsétlenre sikerült. A Heti Hetes érthetően van ebben az időpontban, a benne elhangzó politikai nézetek, vélemények valóban csupán egy réteg számára lehetnek csak érdekesek, ellenben a Frizbivel, ami a friss bulváreseményekkel foglalkozik, ami mostanában elég előkelő helyen szerepel a médiában. Én úgy gondolom, hogy ebben az időpontban nem lesz elég nézettsége a műsornak, bár nyilván a várakozások sem jelöltek meg egy hétköznapi főműsoridős limitet. Amikor először hallottam arról, hogy a műsor a tv2-n indul, azt gondoltam, hogy Fábry ellenfele lesz, de ez több ponton is sántít. A Showder egy évek óta sikeres, ezért magas költségvetéssel készült műsor, melyben a legnagyobb sztárok fordulnak meg, akiket ebben az országban lehetséges elérni. Fábry humorista, Hajdú Péter újságíró, így értelemszerűen kimarad a műsor lényege, a humor.

A díszlet üres volt, bár már hetekkel ezelőtt bejelentették, hogy elkészült, én azért többet vártam. Nem csúnya, de túl egyszerű. Talán nem megfelelő, ha pont Fábryval hasonlítom össze, de számomra inkább vele illik össze a műsor, mint a Heti Hetessel, éppen ezért zavaróan hatott, hogy az RTL-es talk-show jól ismert, már-már otthonosnak ható díszletei ellenében, itt volt egy asztal és három szék. Innen javasolnám a műsor készítőinek, ne féljenek kicsit otthonosabbá tenni a díszletet, jöhetnek virágok, háttérelemek, stb.

A műsor felépítése a Showderből ismert elemeket és sorrendeket használja, ám jóval szegényesebben. Kis humorral indít, a Top 5 rovatban egy szlovák fiatalember, Dubcek kommentálja a hét 5 legfontosabb bulvárhírét. Ez számomra erőltetettnek tűnik. Gondolom tudták a szerkesztők, hogy humor nélkül nem lehet eladni a műsort a Heti Hetes, vagy a Showder ellenében, de hát lássuk be, Hajdú nem az a humorizáló alkat. Ez után következett három beszélgetés, egy Schobert Norbival, valami nővel, aki állítólag látta Zámbó Jimmy halálát, meg Gesztesivel a filmkirállyal. A beszélgetések során Hajdú meglehetősen provokatívnak bizonyult, gondolom ez is koncepció volt. Csodálkoztam, hogy nem bontja meg a nyakkendőjét, áll fel a székből és csap ököllel az asztalra, miközben ráhúzza az egyik reflektor fényét a beszélgetőpartner arcára és üvölti azt, hogy: “Neveket akarok! Mondj nekem neveket!” A társalgás mellőzte a Fábrytól megszokott humort, maximum Hajdú poénkodását vehettük észre, ami inkább öncélú, erőltetett jópofáskodás volt, mintsem vicces. A műsort itt is egy zenei produkció zárta, a Megasztárból ismert Hien Túl szép című dalát hallhattuk full playbackben, nulla koreográfiával. Nekem szimpatikus lány ez a Hien, de azért kicsit többet is kihozhattak volna belőle.

A legnagyobb sajnálatomra negatív véleményt kell mondanom a műsorról, pedig sokat reméltem tőle és már unom hangoztatni, hogy a tv2 nem tud műsort gyártani. Én azért bízom benne, hogy a csatornánál tanulnak a műsor hibáiból és kicsit felhozzák a dolgot.

Megmondom őszintén, nem akartam elmenni szavazni. Ebben a hitemben megdönthetetlennek bizonyultam, de akkor történt valami. Megláttam a Hiradóban, hogy Éder Krisztián, azaz SP (így talán jobban ismeritek) is szavaz. Szavaz? Ez gyenge kifejezés rá; a híradó képsorait nézve látni lehetett, hogy az ifjú popsztár gyöngyöző homlokkal várja, hogy leadhassa voksát, életében először megtapasztalhassa, milyen érzés behúzni az x-et favorizált pártja mellé a kis rubrikába. Ilyen példával jár elő az ország csalogánya, a becsületbeli AIDS-es adonisz, SP. Hogy lehetne így másképp cselekedni? Szavazni akarunk!

Meg nem erősített források szerint SP nem csupán jelenlétével, hanem felejthetetlen, örökzöld érvényű slágereinek exkluzív válogatásával is megpróbálja aktivizálni a fiatalságot a választások idejére. A dalokat országjáró turné keretében adja elő, a tervezett helyszínek között szerepel Balatonőszöd és Alcsútdoboz is. Állítások szerint SP lelkesedése annyira meggyőzte a két nagy párt vezetőit, hogy mindketten a 21 éves énekessel énekeltetik fel kampánydalaikat. Az MSZP a Jöjj vissza hozzám, a Fidesz pedig Barátok Közt főcímdalának aktualizált változatát, az Új élet vár című dalt rendelte meg tőle.

Mi történik akkor, amikor egy visszavonult focistának kell felhoznia egy börtönőrökből álló csapatot a rács mögé zárva? Adam Sandler Csontdaráló című filmjéből megtudhatjuk. Bónuszként pedig kacaghatunk majd’ 2 órányit.

A 2005-ös film nem eredeti ötlet, hanem már egy többször megfilmesített sztori újabb remake-je. Az elődökkel ellentétben ezúttal humoros szemszögből követhetjük nyomon az eseményeket. Paul Crewe (Adam Sandler) egykoron ünnepelt futballsztár volt, az NFL legjobban fizetett focistája. Egy bundaügy miatt lejáratta magát és kényszerből vissza kellett vonulnia, azóta csak iszik és a vagyonát éli fel. Egy estén ellopja barátnője (Courtney Cox) méregdrága autóját és részegen furikázik vele a városban. Természetesen összetűzésbe kerül a hatóságokkal, ezért 3 év börtönre ítélik autólopásért és ittas vezetésért. A börtönben az igazgató egyezséget köt vele; ha létrehoz egy elítéltekből álló csapatot, hogy a börtön őrökből álló csapata felkészülhessen ellenük a börtönőr-ligára, akkor nagy mértékben megkönnyíti a benntartózkodását. Crewe nagy nehezen összeállítja a csapatot, rosszabbnál-rosszabb játékosok állnak csak rendelkezésére, az ütőképes játékosokért meg kell vívnia csatáit. A felkészülés során Crewe először érzi igazán, hogy barátai vannak, de a várva-várt meccsen a börtönigazgató dilemma elé állítja: vagy megbundázza a meccset, hogy az őrök nyerjenek, vagy jelentősen meghosszabbítják a büntetését koholt vádakkal.

A poénok nagyon ülnek a filmben, a Csontdaráló egyike Sandler legnagyobb filmjeinek, amiből mostanában nem bővelkedik repertoárja. A karakterek biztosítják talán a legnagyobb ütőkártyát a filmnek, hiszen például a hatalmas méretekkel rendelkező K1-es bokszolóból, Bob Sapp-ből szeretni való melákot csináltak, és még akad jó pár szereplő, akik bár rettentő mód szerencsétlenek, de pont ebben rejlik nevettető képességük. Egy biztos: a Csontdaráló nem csak egyszer nézhető film, egyértelműen helye van a DVD-k között, még a kicsit hosszúra sikerült végjáték ellenére is.

-Ez a nap is jól kezdődik… – gondolhatta joggal bármelyik utas, aki megváltotta jegyét, bérletét a helyi tömegközlekedési vállalatnál jó borsos áron.
Mi is lenne szerencsétlenebb így reggel, mint egy méretes sárfolt az új nadrágon. Hogy fogja ezt kimagyarázni a főnöknél épp akkor, amikor a  vállalatigazgatói tanács teszi tiszteletét a székesfővárosból? Pedig a dolgok így működnek ezen a bolygón. Biztosan akkor fog lefröcskölni a busz, ha vigyáznod kellene a ruhádra. Persze ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni a nagy rohanásban.

A busz kicsapta rozsdamarta ajtóit, s az utasok özönleni kezdtek felfelé. Hiába a karbantartás, a téllel járó sós latyak kikezdte ezt a buszt is, mint ahogy bármelyik másikat a vállalat járműparkjában.
A nagy tolakodás ellenére is lassan haladt a felszállás. A már így is dugig tömött buszra még ötven ember próbált feljutni – ők is siettek. A szerencsésebb helyzetben lévő utasok, akik már fenn voltak, türelmetlenkedve forgatták szemüket. A sofőrt hibáztatták, pedig ő aztán végképp nem tehetett semmiről. A fülkéje hideg volt, de a vállalti kódex kimondta, csak a munkaruházat részeként funkcionáló pulóvert viselheti. A fűtés már rég nem működött, egyébként sem lenne gazdaságos üzemeltetni; mire felfűtené a buszt, már hűlne is ki a sok ajtónyitogatástól. Hajnal óta fenn volt már, de a reggeli csúcsot utálta leginkább. Hajnalban csendes a város, szinte egymaga rója a város utcáit, csupán néhány utasért kell megállni, akik az átlagnál hamarabb kezdik a műszakot. Pár óra elteltével azonban hirtelen utasok ezrei lepik el megállókat és a hangzavar, a tolongás kikezdi az idegeit. Rég ott kellett volna hagynia ezt az állást, de ebben a gazdasági helyzetben ki tudja mikor találna új munkát. A családot is el kell tartani…

Az utastérben a megengedettnél jóval több ember utazik, egymáshoz préselődve, mint a heringek. Télen még nehezebb, a kabátok jókora helyet foglalnak el, de a buszok ilyenkor sem lesznek nagyobbak. De legalább a jeges szél kiviszi az izzadtságszagot, ami egyébként nyáron elkerülhetetlen része az utazásnak.
-Csak lennék már ott… – gondolja egy kisiskolás, aki sohasem gondolt volna rá, hogy egyszer így várja az iskolát. Na nem a tanulás miatt, azt egyik sem szereti, inkább azért, mert akkor lenne egy kis szabad tere. Inkább eltöltene egy napot az osztály büdöskéje, Gerzsonka társaságában, mint itt még öt percet. Sebaj, már meg is érkezett. Kétségbeesett helyezkedés, a nehéz iskolatáskával próbálja átverekedni magát a tömegen, hogy az ajtóhoz férhessen. A busz nagyot fékezve megáll, a tömeg elveszti egységét a hirtelen erőhatástól; ezt kihasználva már meg is indult iskolásunk, az utolsó pillanatban sikerül leugrania a buszról, mielőtt bezárulna mögötte az ajtó. Ez is megvan. Nem sok kellett hozzá, hogy fennmaradjon. Neki sikerült, de jó pár sorstársa irigykedve figyeli őt az ablakból. Nekik még van hátra pár megálló, míg elérik céljukat. És ez így megy minden reggel. Hazafelé jön a második menet…

Épp most láttam a Miss Március (Miss March) című filmet. Amikor a Házinyuszi készült, azt gondoltam: Végre itt a Playboy film. Abban viszont hatalmasat csalódtam, de ez után itt az igazi!

A film műfaja road movie, amit a Cool Túra óta mindenki ismer. Sokan megpróbálkoztak vele, de általában csak kliséket halmoztak agyon. Ebben a filmben is akad pár klisé, viszont vicces. A történet szerint Eugene az érettségibál utáni bulin akarja elveszteni a szüzességét a barátnőjével, akivel már két és fél éve járnak, viszont a dologra készülvén legurít három felest, leesik a lépcsőn és kómába esik. Négy év múlva ébred fel, de csalódottan kell látnia, hogy a barátnője elhagyta, az apja lemondott róla, egyedül csak barátja, az idióta Tucker maradt vele. Ekkor meglátják a Playboyban a volt barátnőt és elhatározzák, hogy felkerekednek, hogy a magazin partyján találkozzanak a lánnyal. Útjukat némiképp megzavarja, hogy Tucker barátnőjének az őrült, mindenre képes tűzoltó bátyja a fiú vérére szomjazik, mivel az kisebb vitába bonyolódott a csajjal. Később az üldözőkhöz csatlakozik még Tucker régi haverja, aki időközben rapsztár lett Lópöcs.mpeg néven.

Egy szó mint száz, nehéz lenne a sztorit úgy elmesélni, hogy ne lőjem le a poénokat, amiből hál’ istennek elég sok van, de a film megéri azt a másfél órát, amit rászánunk. Mindenkinek ajánlom!

2010 február 2-án kihirdették a 82. Oscar gála jelöltjeit, fontos változás, hogy ezentúl a legjobb film kategóriájában a megszokott 5 helyett 10 filmet jelölnek. Az akadémia szerint ennek lényege, hogy a közönségfilmek is jobb eséllyel indulhassanak az arany szobrocskáért. Lássuk, melyik filmek kerültek be a 10-be.

• Avatar
• The Blind Side
• District 9
• An Education (Egy lányról)
• The Hurt Locker (A bombák földjén)
• Inglourious Basterds (Becstelen Brygantik)
• Precious: Based on a Novel ‘Push’ by Sapphire
• A Serious Man
• Up (Fel)
• Up in the Air (Egek ura)

A fenti filmek közül a Felt és a Becstelen Brygantikat láttam csak, előbbi számomra igen unalmas, utóbbi viszont kiváló szórakozás volt. A többit nem láttam, de nagy valószínűséggel ebben a kategóriában a díjat James Cameron Avatarja viszi el – szerintem. A feszültéget a PR osztály azzal kívánta növelni, hogy a jelöltek között ott van és hasonlóan sok jelölést kapott a rendező volt felesége a Bombák földjén című filmjéért. Sokak szerint az ex, Kathryn Bigelow alkotása viszont sokkal esélyesebb, mivel az Avatart nem is mint jó filmet, hanem mint moziélményt emlegetik. A díjakat 2010. március 7-én adják át, az idén is látványosra tervezett gála házigazdái Steve Martin és Alec Baldwin lesznek.

Mostanában komolyan elkezdtem utánajárni, hogy milyen lehetőségei vannak egy fiatalnak, ha külföldön szeretne dolgozni, világot látni, nyelvet tanulni, megismerni más kultúrákat. Rátaláltam egy kezdeményezésre, ami önkénteseket közvetít az EU tagországai között.

Korunk fiatalságának jelentős része legalább egy idegen nyelvet beszél legalább alapszinten, és mivel az itthoni helyzet egyre romlik, sokakban biztosan felvetődik a gondolat, hogy külföldön kellene próbálkozni. Én is ezen töröm a fejem, hisz fiatal vagyok, nem kezdtem még el építeni önálló életem alapjait, így tulajdonképpen ez a legjobb kor arra, hogy az ember világot lásson – és ha nem is örökre, de körülnézzen a nagyvilágban. Én örökre tervezem, de amit találtam kiváló lehetőség azoknak is, akik csak tapasztalatszerzés céljából utaznának.

Miért legyünk önkéntesek? Ez egy nagyon fontos kérdés, mielőtt az ember nekivág a dolognak. Itt elsősorban nem pénzről van szó, hanem tapasztalatokról. Egy fiatal számára – a pályázók 18-30 korúak lehetnek – amikor a  munka még nem a család eltartásáról szól, szerintem egy kiváló lehetőség egy olyan élmény átélése, amit a program nyújt. Egy idegen országban végezhetünk munkát, emberekkel ismerkedhetünk, megnézhetjük a nevezetességeket, mindeközben pedig szakmai tapasztalatokkal gazdagodhatunk és elsajátíthatunk egy nyelvet. A program biztosítja a szállásunkat, az ellátást és az utazási költség 90%-át, mindemellett pedig országtól függően körülbelül 100 Euró zsebpénzt is.

Persze nem szeretnék zsákbamacskát árulni, a pályázat során egész Európából származó  pályázókkal kell megmérkőznünk, így egyáltalán nem garantált a siker, de érdemes megpróbálni, elvégre, aki nem próbálkozik, nem is nyerhet. :-) A részletekről és a  pályázat módjáról érdeklődni lehet a lakóhelyéhez legközelebbi irodában, melyet a szervezet honlapján megtalálhat: http://www.mobilitas.hu